A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind Nyugat, mind Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni

– mondta Nyugat-Baranya országgyűlési képviselője. Nagy Csaba megjegyezte,

ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, gazdáknak, és egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik. 

Magyarország meg tudja csinálni címmel indított nemzeti konzultációt a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása már folyik – Baranyába is kiérnek az ívek.

Nagy Csaba mindenkit arra ösztönöz, hogy töltsék ki a kérdőíveket.

– A válságok korában élünk, egymás után és egymással egy időben jelennek meg súlyos válságok, mint a Covid, a háború vagy a szankciók. Ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki, közösen döntsünk a céljainkról. Ezért indította a kormány a nemzeti konzultációt – magyarázta.

„A jövőnkről és a gyerekeink, unokáink jövőjéről kell döntenünk. A legnagyobb válság jelenleg a háború. Brüsszel a háború folytatását akarja, sőt kereskedelmi háborút akar Kínával és a világ keleti felével. Mi a háborút és a kereskedelmi háborút, a blokkosodást is elutasítjuk. Magyarország sikerének kulcsa a gazdasági semlegesség, vagyis az, hogy a kereskedelem, a beruházások, az energetika, a piacok területén minden irányba kapcsolatokat, együttműködéseket akarunk építeni.

A kormány céljai világosak: a jövedelmek növelése, a megfizethető lakhatás megteremtése, a kis- és középvállalkozók támogatása és a 13. havi nyugdíj megvédése és állandósítása

– sorolta Nagy Csaba. A politikus figyelmeztet, „ha nem mi döntünk, akkor Brüsszel, és Brüsszel alázatos magyar szolgái döntenek majd a magyarok helyett”, ezért fontos, hogy aki egyetért a kormány céljaival, az vegyen részt a nemzeti konzultációban!

A nemzeti konzultáció kérdései

Az első kérdés felveti, hogy csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.

A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia.

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat.

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, itt arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

Az ötödik kérdésben arra keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében arról dönthetünk, hogy szükség van-e a fiatalokat támogató munkáshitelre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.

A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani.

A kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos, hogy tartson-e ki a kormány a brüsszeli akarattal szemben és ezáltal védje-e meg az idős honfitársaink anyagi biztonságát.

A nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk arról, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

Hol lehet kitölteni a nemzeti konzultációt?

A nemzeti konzultáció kitöltése lehetséges papír alapon, de akár az online nemzeti konzultáció is választható forma (lesz hamarosan).

A nemzeti konzultáció kitöltésének hagyományosabbik módja az, amikor a postás által a postaládánkba bedobott konzultációs ívet töltjük ki. Arra a kérdésre, hogy hol lehet leadni a nemzeti konzultációt is egyszerű a válasz: az ívet kitöltés után a borítékban található kisebbik borítékba kell visszarakni és lezárni, ezt a borítékot lehet feladni bármelyik postán.

A másik lehetőség a nemzeti konzultáció online kitöltése lesz, mind a 11 kérdésre válaszolhatunk akár a számítógépünkön keresztül. Ez a lehetőség hamarosan elérhetővé válik a Nemzeti Konzultáció oldalán.