Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két kérdésre én is szeretnék válaszolni, ha megengedik. De még mielőtt erre rátérnénk, én annyit szeretnék mondani, hogy ennek a javaslatnak az volt a lényege, hogy Magyarországon mindenki egyenlő feltételekkel juthasson készpénzhez.

Én is elmondanék egy-két statisztikát, mert azt gondolom, hogy ezek fontosak a vita szempontjából. Magyarországon 975 településen van automata, ezeknek a száma 5140 darab, és ezt szeretnénk kibővíteni azzal a lehetőséggel, hogy 2192 településen dönthessen arról a polgármester, illetve a testület, hogy hova és hogyan, illetve milyen módon helyezi el a készpénzkímélő automatát. Szeretnék itt egy konkrét példát elmondani a saját választókerületemből ‑ mint előterjesztő ‑, és akkor talán megértik azt, hogy miért is probléma ez, illetve milyen lehetőségek előtt állnak az önkormányzatok.

Abban a választókerületben, ahol engem megválasztottak képviselőnek, van olyan település, ahol 30 kilométernél többet kell autózni a legközelebbi automatához ‑ 30 kilométert kell autózni! És éppen a múlt héten beszélgettem egy polgármester asszonnyal, aki egy 60 fős település polgármester asszonya, és azt mondta, hogy még nem beszélt a képviselő-testülettel, de ő azt gondolja, hogy lehet, hogy nem is fogják kérni ezt az automatát. És akkor megkérdeztem tőle, hogy és mi van, ha turisták jönnek, és mondjuk, pénzt akarnak költeni a faluban. Azt mondta, hogy húha, erre a szempontra nem gondoltak, és nyilvánvalóan minden településnek végig kell majd beszélni azt, hogy hol mit és hogyan szeretne. Ez az első megjegyzésem.

A másik, és akkor megpróbálok a kérdésekre válaszolni, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem volt szándéka a tekintetben, hogy a 150 ezer forintos limitet megvitassuk. Nem ez a dolga ennek a törvényjavaslatnak! Nem is gondoltunk erre a történetre (Arató Gergely: Miért nem? ‑ Gy. Németh Erzsébet: Ez a baj, képviselő úr!), főleg azért, mert egyébként ha a vitákban a parlamentben itt lett volna képviselő asszony, és figyelt volna (Földi Judit: De itt volt végig!), de nem volt itt, ezért nem tudott figyelni, tudta volna azt, hogy a Gazdasági Bizottság illetékes albizottsága erről már beszélt, tárgyalt, döntést hozott, és azon a gazdasági bizottsági ülésen, ahol döntött a Gazdasági Bizottság arról, hogy felvesszük‑e tárgysorozatba ezt a törvényjavaslatot, a bizottság levezető elnöke ígéretet tett arra, hogy a Gazdasági Bizottság ezt az ügyet ki fogja tárgyalni, és majd megteszi a szükséges javaslatát.

(19.20)

Csak azért, mert az önök képviselője is ott ül; lehet, hogy frakcióülésen érdemes lenne egymással beszélgetni. (Arató Gergely: Ez csodálatos! Ne vicceljünk már! ‑ Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.)

Amit szeretnék még ezzel kapcsolatban elmondani, az volt a kérdése, hogy az adófizetőknek mennyibe fog ez kerülni. Én azt gondolom, hogy nem fog semmibe kerülni, hiszen magából a törvényjavaslatból Fónagy államtitkár úr már idézett egy szabályozási részt, és itt van a kezemben a kormánypárti módosító javaslat, ami tovább pontosítja a költségek elosztását. Én azt kérem, hogy olvassa el. (Gy. Németh Erzsébet: Olvassa fel nekünk!) Én most ezt nem olvasnám fel (Arató Gergely: Miért nem?), mert azt gondolom, hogy egyébként a képviselőknek dolga az, hogy elolvassák azt, hogy miről és hogyan vitatkoznak. (Arató Gergely: De nincs benne, drága képviselő úr!) És amit szeretnék… (Arató Gergely: Olvassa föl!) Nem, nem olvasom föl, mert nem szeretném elvégezni önök helyett a munkát. (Arató Gergely nevetve: Na persze! ‑ Gy. Németh Erzsébet: Nyugodtan! Itt megvárjuk!)

És amit még szeretnék elmondani, hogy Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony itt szóval illette az egyik képviselőtársamat a bekiabálás műfajában. Én azt gondolom, hogy önök kilógnak a sorból ebben a műfajban is ‑ alulról. Egyébként majd nézze vissza ezt a felvételt, ami erről a vitáról éppen most majd megtalálható az interneten. (Gy. Németh Erzsébet: És ez mennyiben befolyásolja…?)

És azt is szeretném elmondani önöknek, hogy persze érdemes erről a törvényjavaslatról vitázni, de szeretnék egy-két tételmondatot akkor az ismeretek vonatkozásában elmondani, hogy a nyugdíjasok dönthetnek arról, hogy készpénzben kérik a postástól a nyugdíjat vagy számlára kérik a nyugdíjat, és egyébként minden munkavállalónak a most érvényben lévő törvények alapján van lehetősége arra, hogy a munkáltatójától írásos megállapodással készpénzben kérje a munkabérét. Ezt azért még szeretném itt elmondani a vita hevében.

Talán még egy dolgot szeretnék elmondani. Balassa Péter képviselő úr mondta, hogy 15 éve nem foglalkozunk itt az emberek pénzügyi helyzetével meg ezekkel a problémákkal. Én összeírtam most gyorsan egy-két dolgot, hogy mit csináltunk a tekintetben, hogy több pénze legyen a családoknak. Egyébként épp az elmúlt percekben hallhattuk azt államtitkár asszonytól, hogy mi minden döntést hozott e tekintetben a magyar kormány, de akkor tényleg egy-két percben: mi 2010-ben mondtuk azt, hogy családalapú társadalmat szeretnénk építeni; a családi adókedvezményről 2011-ben hoztuk meg a döntést, ’14-ben kiterjesztettük a tb-járulékra; bevezettük az első házasok adókedvezményét ’15-ben; a kétgyermekesek adókedvezményét ’16-ban, és ’19-ben korrigáltuk; bevezettük a négygyermekes édesanyáknak 2020-ban az szja-kedvezményt; 2022-ben a 25 év alatti munkavállalók részére, 2023-ban a 30 év alatti édesanyák részére szja-kedvezményt vezettünk be. És hadd soroljam tovább, hogy mi minden lesz még a következő időszakban: július 1-jétől 50 százalékkal fogjuk a családi adókedvezményt emelni; a következő év január 1-jével szintén 50 százalékkal; a csed, a gyed, az örökbefogadói díj szja-mentes lesz; 2026. január 1-jétől bevezetjük a 40 év alatti kétgyermekes anyák adókedvezményét; az első gyermekes édesanyák az átlagbér felett is szja-mentesek lesznek; ’27-ben a 40 és 50 év közötti kétgyermekes édesanyák, ’28-ban az 50-60 éves korosztály fog szja-kedvezményben részesülni, akiknek két gyermekük van, és ’29-től pedig a 60 év felettiek. Ezt államtitkár asszony egy riportban úgy foglalta össze, hogy az szja 25 év alatt gyakorlatilag nulla százalék lesz; akinek egy gyermeke van, az 30 év alatt nem fog személyi jövedelemadót fizetni; és aki 30 év feletti és két gyermeke van, vagy annál több gyermeket hozott a világra, azok sem fizetnek majd személyi jövedelemadót.

Én ezzel az érvvel szeretném önöket megkérni arra, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák. Szeretném idézni Gyopáros Alpárt, aki benyújtotta ezt a törvényjavaslatot: a falusi ember jussa se legyen kevesebb, mint a városi honfitársainké. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)